A jó öreg fagyöngy
2014. December - 24.
Még egyet mocorgok, majd megfordulok és puff - leesek az ágyról.
-Áú! Ez fájt.-Mondom és közben a pihe-puha takarómra pillantok, amit magammal húztam le, az ágyról.
Lassan felállok, és közben valahogy a szemem az ablakomra szegeződik.
-Havazik! -A hó, nagy pelyhekben hullik, a fák havasak....és az ünnepi díszítés már a házakon ragyog. A jégcsapok csillogása, csak úgy cikázik a szememben. -Ez gyönyörű. -mondom
Hamar véget ér csodálkozásom, mert a fájdalom belehasít gyenge kis hátacskámba..melyet az a "hatalmas" esés okozott az ágyamról.
Áú!
Amint ezt kimondom, anyu ballag be a szobámba.
-Jó reggelt! Hogy aludtál? -Kérdezi lágy hangon
(Mindig is imádtam ezt a hangot!)
-Jól, de egy kicsit fáj a hátam. -Feleltem.
-A hátad? Nem tán ezt hozta a Jézuska? -Kérdezi, majd elkezd nevetni, és arca egyből piros pozsgássá válik.
-Nagyon vicces. De pont nem. Csak leestem az ágyról.
-Az ágyról? Már megint a szőke herceggel álmodtál? Vagy talán már megint aféle álmod volt, mint mikor egy világ ura voltál, csak most éppen lelöktek egy ágyról?
-Az első. feleltem elpirosodott arccal.
-Na jólvan királykisasszony, várlak odakint mert kész a reggeli!
Ja és még valami! -Boldog karácsonyt szivem! -És egy puszit nyomott az arcomra.
Nos igen, már 3.napja egy fiúról álmodok, és ez ma sem történt másképp. "Ő" az osztályomba jár.
Egyidős velem, 15 éves. Kevinnek hívják, és a haja olyan sötét barna, mint eme karácsonyi nap estéje. A szeme pedig olyan kék, mint a tenger....
Nagyon szeretem őt, már tavaly tavasz óta, mikor a sulinkba átjött.
Sajnos kétlem hogy ő észrevett volna eddig engem, és azt még jobban kétlem, hogy szerelmes belém.
De én nagyon szeretem ennek ellenére őt! :)
Gyorsan kibotorkálok a konyhába, ahonnan már a csodálatos karácsonyi reggeli illatát a folyosó elejéről is éreztem.
-Jó reggelt! -Szólok, majd körbenézek és egy személy nem ül az asztalnál.
-Hát apa hol van? -Kérdezem anyát
-Dolgozik...ma is be kellett mennie. -Hajtja le fejét.
-Semmi baj anya! Boldog karácsonyt! :) -Mondom majd elkezdek falatozni.
Persze, ahogy minden évben szokott lenni, a nagy falatozás közepette eszembe jut valami fontos dolog. Valami nagyon nagyon fontos dolog.
(ÚRISTEN, ELFELEJTETTEM MEGVENNI ANYA KARÁCSONYI AJÁNDÉKÁT!!!)
-Köszönöm szépen azt a nagyon finom reggelit, anya! Most kaptam Aya-tól egy SMS-t, hogy segítség kell neki kiválasztani a karácsonyi party-ra a ruháját, szóval mennem kell!
-De hát alig ettél!
-Majd útközben veszek valamit, de most mennem kell, mert ez nagyon sűrgös! Na szia!
Azzal kaptam magam, és elrohantam, gondolom sejtitek hogy hova..és persze anyának nem mondtam meg az igazat, miszerint elfelejtettem megvenni a karácsonyi ajándékát.
Folytatjuk:)!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése